Mindenkinek megvannak a maga kis félelmei az életben. Valaki az állatoktól tart, valaki az egyedülléttől, valaki pedig a betegségektől, netán az orvosoktól. Én a fogorvosi székbe nem ülök be szívesen, de ebben persze még nincs semmi meglepő, hiszen ki szereti, ha olykor fájdalmat okozva turkálnak a szájában? Ám a sors élvezettel játszik velünk, és sokunkat állít szembe félelmeinkkel. Én persze a fogammal kerültem összetűzésbe, és kénytelen voltam legyőzni a rémületemet, amikor egy foghúzás után néhány nappal nagy fájdalmak és egyéb dolgok közepette, amiket inkább nem írnék le, ellátogattam először az éjszakai ügyeletre, majd másnap egy ismeretlen rendelő ismeretlen fogorvosához. Persze, fájt. Na meg rosszul voltam a tudattól, hogy mit művelnek velem. De ha muszáj, hát nincs mit tenni. Nem mondom, hogy ezután az élményem után nyugodt szívvel megyek majd a vizsgálatokra, de legalább tudom, hogy ájulás nélkül is kibírok egy - számomra - elég durva fogászati kezelést. Ja, és respect a fiatal, jóképű fogorvosnak, aki kedvesen tűrte pánikolós kérdéseimet, ijedt arcomat és remegésemet

Alexa

Te szegény, teljesen megértelek, nekem a tesóm játszotta meg
ugyanezt nemrég, annyira fájt már a foga, hogy muszáj volt elvinni
egy ilyen éjjeli ügyeletre…persze szerencsére ő is túlélte Azért jobbulást!

Hű, én is akarok fiatal jóképű fogdokit XD az enyém szakállas és
öreg ugyanis