Voltál már úgy, hogy felírtad a heti teendőidet szép sorban egy lapra és utána rájöttél, hogy szinte még aludni sem lesz időd? Én pont így vagyok ezen a héten. De nem akarok kapkodni, mert attól csak még rosszabb lesz a helyzet. Éppen ezért ma reggel is vettem egy mély levegőt, összepakoltam a több tonna cuccot, amit ma este 11-ig cipelni fogok magammal és elindultam dolgozni. Mégsem vagyok ideges, mert szombaton lesz a születésnapom és egy hatalmas buli keretében fogom megünnepelni a barátaimmal. Igen, ennek a napnak a tudata elég motiváló ahhoz, hogy akkor is mosolyogjak, ha reggel 7-től este 10-ig folyamatosan rohanok. Plusz vannak dolgok, amiket akkor sem szabad elfelejtenem, ha azt sem tudom hol áll a fejem. Nekem három ilyen dolog van az életemben:
Szüleimet nem elhanyagolni, anyukámat minden nap felhívni, apukámnak emailt írni (amit múlt héten sajnos elfelejtettem).
Barátaimat keresni, és tudatni velük, hogy semmi gond nincs, csak annyi a dolgom, hogy azt sem tudom hova kapjak.
Ha a párommal végre sikerül találkozni, akkor nem bosszankodni apróságokon.
Nem tagadom, én is szeretem a szép ruhákat, kiegészítőket, de akár egy gyönyörű tollért vagy egy trendi lakásdíszért is oda tudok lenni. Engem is beszippantott a divat világa, ez nem is kérdés. Ám amikor évszakváltás van, akkor különösen szeretek nézelődni, vásárolgatni, és azt is észrevettem, hogy mások is szívesen özönlenek be a boltokba az új kollekció után kutatva. Szerintem minden nő ismeri a „nincs egy göncöm, amit felvegyek” érzést. Én ezt a megállapítást nem tartom teljesen helyesnek. Szerintem a megfelelő panasz inkább így hangozhatna: „még csak egy-két olyan göncöm van, ami az idei trendnek megfelel.”
Úgyhogy muszáj szortíroznunk egy kicsit, és szétválogatni azokat a darabokat, amiket már tényleg nem hordunk egy jó ideje, és amik még szóba jöhetnek. Ám például egy nyerő nadrág-blúz párosítással, amit eddig még eszedbe se jutott együtt felvenni, a régebbi ruháidból is szuper együtteseket kreálhatsz! Ne hagyd, hogy a szekrény mélyén heverjenek a régebbi holmik, próbálgasd őket, variáld, hátha nem kell őket eldobni! Ám amire már tényleg nagyon húzod a szádat, attól válj meg könyörtelenül! Vagy van egy jobb tippem: adományozd ezeket a ruhákat a rászorulóknak, és máris tettél valami jót nemcsak magaddal, de másokkal is! Utána pedig irány a kedvenc üzleted!
Ma egy kicsit enyhébb idő van, mint az elmúlt két hétben. Ma is megyek munka után edzeni, fél 7-től fél 9-ig. De akkor is mentem, amikor egész nap szakadt az eső, és olyan hideg szél fújt, hogy azt hittem odafagyok a buszmegállóba. Azt kell, hogy mondjam, hogy nagyon nagy szükségem van a mozgásra. Amikor néztem az időbeosztásaimat, szinte lehetetlennek tűnt, hogy be tudjam paszírozni valahova az edzéseket, mégis sikerült. Én mozgás nélkül feszült vagyok, aludni sem alszom olyan jól, és mentálisan is sokkal jobban kifáradok, ha nem produkálok a nap folyamán valamiféle fizikai aktivitást. De nem hiszem, hogy ezzel egyedül lennék… Úgyhogy, csajok, vegyétek a fáradtságot és suli, vagy munka után meg se álljatok a legközelebbi edzőteremig, és sportoljatok egy órát! Mindegy, hogy mit, a lényeg, hogy élvezzétek, és hogy ne tunyuljunk el csak azért, mert már nincsen verőfényes napsütés!
Biztos mindenki ismeri azt az érzést, amikor úgy látjuk, minden összeesküdött ellenünk aznap. Nem elég, hogy hideg van, még a saját kis problémáink is útját állják érvényesülésünknek és jókedvünknek. Ám nehogy azt higgyétek, hogy panaszáradatba kezdek most! Épp ellenkezőleg! Ezekre a pillanatokra azt tanácsolom mindenkinek, hogy egy percig se csüggedjen! Mindenki képes megtalálni a megfelelő módszert arra, hogy túl legyen a nehezebb periódusokon, csak igazán akarni kell, és nem szabad, hogy teljesen erőt vegyen rajtunk a rosszkedv! Nekem – többek között – a „munkaterápia” vált be, és máris jobb kedvem lesz, amint látom, hogy sokat és jól teljesítettem egy ilyen napon. Valakinek az jön be, hogy otthagy csapot-papot, és egy kis ideig nem foglalkozik a bosszantó tényezőkkel – előbb-utóbb úgyis szertefoszlanak a felhők… És amit egy kedves interjúalanyom tanácsolt, akiről nemsokára olvashattok: éld meg a pillanatot, legyél jelen teljes valódban! Ne rágódj a múlton, ne aggódj a jövő miatt, egyszerűen csak fogadd el, és élvezd, ami MOST van!
És még egy tanáccsal szolgálnék, ami nekem nagyon beválik a nehéz helyzetekben: ami nem öl meg, az megerősít. Tehát ha rossz napjaid vannak, akkor vond le a következtetést, tanulj a történtekből, hogy máskor ne ess bele ezekbe a helyzetekbe! Nézd a jó oldalát a dolgoknak, és ha kint nem is, legbelül máris kisüt a nap!
Nehezen viselem, hogy a gyönyörű napsütéses időből hirtelen egész nap szakadó eső és 10 fokos hőmérséklet lett. Valamennyire vigasztal, hogy felvettem a kedvenc Mango bőrkabátomat és újonnan beszerzett fekete bőrcsizmámat, de azért még mindig ott tartok, hogy szívesebben tengetném a napjaimat egy kis nyári ruhában…
Gondoltam, bekapcsolom a fűtést, mindent beállítottam: meleget fújjon a légkondi, legyen minimum 28 fok, valamit mégis elronthattam, mivel 10 percen belül Északi-sarki hőmérsékletet varázsoltam az irodába… Mivel vigasztalom magamat mégis? Mondjuk ezzel az 50 szexi férfiplakáttal, egy nagy bögre forró csokival és pár hangulatjavító cikkel. Munka után pedig fogom a több mázsás táskámat és lemegyek edzeni. Mert attól, hogy már nincs jó idő, még ugyanannyira fontos a mozgás!
Sziasztok!Szeptemberi számotok, Flört a neten, avagy sok hűhó semmiért című anyagára ragadtam billentyűzetet.
Még tavaly regisztráltam egy társkereső oldalra - komoly fejlemények reményében -, hiszen sose lehet tudni… Idén február környékén
- sok-sok levél után - egyszer csak jött egy egészen reményteli…Laci humoros volt, nagyon boldogan csillogott a szeme az első perctől, és elvarázsolt a határozottságával. A második randinkra ő már le is regisztrált az oldalról, mert rögtön tudta: megvan az igazi. És azóta is hálát ad a sorsnak, hogy ilyen lehetőség is van az ismerkedésre.Mert szerinte manapság, például fényes nappal egy nyilvános helyen egyáltalán nincs könnyű dolga egy pasinak…Persze én is tudom, hogy rá vártam!És ami a legfontosabb: megtettem az első lépést, aztán már tudtam, hogy jönni fog!Ezektől függetlenül nagyon tetszett a cikketek, megfogott, épp ezért kellett reagálnom.TI VAGYTOK A LEGJOBBAK!Niki
Pár hónapja új irodába költöztünk, és úgy láttuk, éppen eljött az ideje annak, hogy kicsit színesebbé tegyük hivatalos perceinket is. Így hát összefogtunk, hogy kidekoráljuk a csupasz, fehér falakat, tudjátok, olyan igazi cosmósra… Zita hozzájutott egy német férfimagazinhoz, és nekünk se kellett több, nekiestünk a lapnak, és szó szerint szétszabdaltuk. Kivágtuk a legjobb hirdetéseket és divatanyagokat, természetesen főként olyanokat, amiken kedvenc pasisztárjaink díszelegnek, esetleg egy szexi modellfiú perzsel a tekintetével. Mindenki kiválasztotta személyes kedvencét, és nekiálltunk a fal díszítésének. Anitának Clive Owen lett a favorit egy Lancome parfümhirdetésben, Zita egy Paco Rabanne parfümöt reklámozó, szemtelen modellfiú mellett tette le a voksát, én pedig Ewan McGregort választottam egy Davidoff parfümreklámból. Ők kerültek a falaink központi helyére, köré pedig a többi kép. Az ajtóra pedig, hogy még vidámabb legyen a hangulat, olyan képeslapokat ragasztgattunk, amiket mi magunk hoztunk a nyaralásainkról. Így aztán bármerre nézünk, vagy egy szép tengerparti tájban gyönyörködhetünk, vagy egy csábos félisten kacsingat ránk. Bár a hangulat eddig is derűs volt itt bent, most rátettünk még egy lapáttal, és reméljük, hogy ezek a boldogsághormonok a hűvös ősszel és a fagyos télen is kitartanak majd J Íme, egy kis ízelítő a dekorálásról:
Buzgón vágom a szépfiút
Anitának sem kell több a boldogsághoz…
Zita nagyon belendült, ezt a körülötte lévő falfelület is mutatja
Idén fogok érettségizni, és a nyelvtanulás miatt nyáron kimentem egy hónapra Londonba. Egyik nap Londonban megláttam egy nemzetközi újságosstandot, és ott magyarul a Cosmopolitant! Nagyon megörültem neki és persze meg is vettem. Hazafelé persze több cuccom volt, mert tele voltam szuvenírekkel, és a Cosmómat a bőröndömbe tettem. A reptéren közölték, hogy sajnos túlsúlyos a bőröndöm, ezért válogassak a holmijaim közül. Egy kedves angol kisasszony segíteni akart ebben. Amikor megláttam a kezében a Cosmómat, azt hittem, a szívroham kerülget. Persze csak odébb akarta rakni, de megijedtem, hogy ki akarja dobni, és odaüvöltöttem magyarul, hogy: “Azt már nem, a Cosmopolitanom marad!” Persze nézett rám nagy szemekkel, de végül a Cosmopolitanom a kézipoggyászomban kötött ki.
Egy szóval: A ruháimat még talán, de a Cosmopolitanomat soha!
Alexa után én is elmentem nyaralni egy last minute bulgáriai út keretében. Nagyon vártam már a megérdemelt pihenést, mivel az egész nyarat végigdolgoztam, és még idén nem volt alkalmam vízpart közelébe jutni. Párommal utaztunk ki repülővel (hajnali 3-as charter járattal…), és mivel ez volt életem első repülőútja, izgatottan (és nagyon álmosan) vártam a felszállást. Odafelé ablak mellé ültem és bámultam ki nagy kerek szemekkel egész úton.:)
A héten gyönyörű időnk volt, mindig sütött a nap és közben hűvös szél fújt, tehát nem volt rekkenő hőség. Negatív tapasztalatunk összesen kettő volt: az ételek különös íze és a bulgár emberek modora. All inclusive ellátásunk (reggeli, ebéd, vacsora svédasztallal) érdekesen alakult, mivel korlátlan mennyiségben fogyaszthattunk volna az ételekből és az italokból, de mint később rájöttünk, nem mind arany ami fénylik… A gyönyörű külsejű ételek ízetlen belsőt takartak, valahogy az ízvilágunk nem egyezett a bulgár konyha jellegzetes vonásaival. Rá kellett jönnünk, hogy ez nem csak a szállodánkra igaz, az éttermek kínálata is hasonló ízélményeket tartogattak számunkra, megspékelve egy-két vicsorgó pincérrel (utólag nem bánom, ez volt életem ELSŐ olyan nyaralása, amin egy dekát sem híztam…:):):)
De ennyit a negatívumokról… Jöjjön az, amiért érdemes Bulgáriába látogatni!
Bulgáriában a part gyönyörű és még soha életemben nem voltam ennyire fantasztikus tengerben. Homokos parton rengeteg kagyló, a víz sűrű és kék, hatalmas hullámok vannak, egyszerűen ki sem jöttünk a vízből. Vettünk egy gumimatracot és egy hétig, mint két halacska lubickoltunk a habokban…Egyszer elmentünk a helyi aquaparkba is, ahol jól kicsúzdáztuk magunkat.
Esténként koktélozni mentünk, minden helyen “egyet fizet kettőt kap” akció volt (átszámítva 800 Ft-ért ittunk két fél literes Long Island Ice Tea-t…), kaptunk ajándék röviditalokat is, értelemszerűen a hangulatunk nagyon jó volt!:) Utolsó este készített rólunk egy karikatúrát egy idős bácsi, ami fergetegesre sikerült, ezt bekereteztettük, amint hazaértünk.
Összességében nagyon jól éreztük magunkat és aranybarnára sülve jöttünk haza!:) (Igazából csak én lettem barna, párom full piros lett, egész végig rákembernek hívtam…:):)
Gondolom, semmi újat nem mondok azzal, hogy nagyon jók vagytok. Kb. 3 éve olvasom a Cosmót rendszeresen, rengeteg tanácsot, segítséget és erőt kaptam tőletek akkor és azóta is. Akkoriban kaptam rajta az exemet mással a saját ágyamban, 7 év együttjárás, -élés után. A Cosmót akkor dacból vettem meg, ugyanis addig tiltólistán volt.
Nektek köszönhetem, hogy talpra tudtam állni a drága exem minden taktikája ellenére. Elkezdtem bepótolni az elpazarolt évecskéimet, a szerelem is megtalált úgy két éve, ráadásul a párom is nagyon szeret Titeket, mindig átnézi az aktuális számot. Ezt azért is tartom nagy dolognak, mert 22 év van köztünk - előszeretettel mondogatja, hogy öreg vagyok hozzá - bár messze nem ez a lényeg. Lenne mit tanulnia Tőle egynéhány ”korban hozzám illő”(még 36 napig 31 éves vagyok) pasinak.
Amiért írok, az a hétvégénk története: A két lánya közül az egyik eddig is rendszeresen jött hozzánk, de a kisebbikkel évekig nem beszéltek egymással. Szerencsére az idén ez már múlt időben értendő. A fent említett leányka nem nagyon tudott velem mit kezdeni, talán nem is akarta tudomásul venni, hogy a világon vagyok. Viszont most változott a kép. Az asztalon hevert a legfrissebb számotok. A lányka vad sikoltással vetette rá magát az újságra és ragyogó arccal kérdezte az apját, honnan tudta, hogy ez a kedvenc lapja. A drágám kis mosoly mellett megemlítette, hogy a Cosmó az enyém. A leányzó rám meredt, gyorsan átlapozta az újságot és végre elkezdtünk beszélgetni. Az ebéd erős késésben került az asztalra, de kit érdekel?! Nyilván előbb-utóbb mindenképpen megtört volna a jég, de Ti ezt is megkönnyítettétek nekem.
Vagyis nem maradt más hátra, minthogy további jó munkát kívánjak Nektek, és várjam az októberi számotokat.